Személyi sérülések

Egy sérülés orvosszakértői megítélése során többek között az vizsgálható, hogy milyen módon, milyen mechanizmussal és mikor keletkezhetett, egy vagy több erőbehatás okozhatta-e, valamint összhangban áll-e az ismertetett eseménnyel. Az értékelés során a sérülések jellegét, elhelyezkedését, kiterjedését és gyógyulási folyamatát az orvosi dokumentációval és az ügyben rendelkezésre álló egyéb adatokkal együtt vizsgálom.

Orvosszakértői véleményre akkor lehet szükség, ha vitatott a sérülés keletkezési módja, keletkezési mechanizmusa, gyógytartama vagy hosszú távú következménye, illetve ha tisztázni kell, hogy a sérüléseket okozhatta-e elesés, ütés, rúgás, tompa tárgy vagy más külső behatás.

Milyen kérdésekre adhat választ az orvosszakértői vizsgálat?

Az alábbiakban azokat a leggyakoribb kérdéseket foglalom össze, amelyek ezen a szakterületen egy orvosszakértői vizsgálat során felmerülhetnek.

1. Okozhatta-e az adott sérülést az, amit állítanak?

Ez az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok egyik leggyakoribb kérdése. A sérülések jellege, elhelyezkedése, kiterjedése, gyógyulási folyamata és az orvosi dokumentáció alapján szakmailag értékelhető, hogy a sérülések összhangban állnak-e az elmondott eseménnyel, vagy más sérülési mechanizmus valószínűsíthető.

2. Meg lehet állapítani, hogy mikor keletkezett a sérülés?

Sok esetben igen. A véraláfutások, horzsolások, sebek, csonttörések vagy egyéb sérülések gyógyulási sajátosságai alapján meghatározható lehet a sérülés keletkezési ideje vagy annak időintervalluma. A pontos válasz mindig a sérülés jellegétől és a rendelkezésre álló dokumentációtól függ.

3. Meg lehet mondani, hogy baleset vagy bántalmazás történt?

Az igazságügyi orvosszakértő nem azt dönti el, hogy történt-e bűncselekmény, hanem azt vizsgálja, hogy a sérülések megfelelnek-e az ismertetett eseménysornak. A sérülések jellege, száma, elhelyezkedése, valamint az orvosi dokumentáció alapján sok esetben szakmailag értékelhető, hogy inkább véletlen sérülésre vagy külső behatásra utalnak.

4. Lehet-e egyetlen ütéstől ilyen sérülés?

Ez gyakori kérdés büntetőeljárásokban. A sérülések jellege alapján sok esetben megítélhető, hogy azok egyetlen vagy több behatás következményei lehettek-e, illetve mekkora erőbehatás volt szükséges kialakulásukhoz.

5. Okozhatta-e a sérülést egy elesés?

Az elesés során kialakuló sérüléseknek jól ismert mintázatai vannak.
A sérülések elhelyezkedése, alakja és súlyossága alapján sok esetben értékelhető, hogy azok megfelelnek-e egy elesés során várható sérüléseknek, vagy más mechanizmus valószínűbb.

6. Okozhatta-e a sérülést ököllel vagy rúgással történő bántalmazás?

Az igazságügyi orvosszakértő a sérülések morfológiája alapján értékeli, hogy azok milyen típusú erőbehatás következményei lehettek. Bizonyos sérülések jellegzetesek lehetnek ütésre, rúgásra vagy tompa tárggyal történő bántalmazásra, azonban minden eset egyedi értékelést igényel.

7. Mennyi a sérülések gyógytartama?

A gyógytartam büntetőjogi és kártérítési ügyekben is jelentős kérdés. A rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján szakmailag meghatározható a sérülések várható gyógyulási ideje, illetve az, hogy kialakult-e maradandó egészségkárosodás, súlyos egészségromlás.

8. Maradandó sérülés maradt-e vissza?

A sérülések hosszú távú következményeit minden esetben a gyógyulási folyamat lezárulását követően lehet megbízhatóan értékelni. Az orvosszakértői vizsgálat során megítélhető, hogy kialakult-e maradandó egészségkárosodás, funkciócsökkenés vagy fogyatékosság.

9. Lehet-e többféleképpen értelmezni ugyanazokat a sérüléseket?

Az orvostudományban ritkán létezik teljes bizonyosság. Előfordulhat, hogy ugyanazon sérüléseknek több lehetséges magyarázata is van. Az orvosszakértő feladata, hogy ezek közül a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghatározza a legvalószínűbb sérülési mechanizmust, és indokolja, hogy szakmai álláspontját milyen tények támasztják alá.

10. Mi történik, ha a rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági iratokban szereplő adatok nem egyeznek az orvosi dokumentációval?

Ez gyakrabban előfordul, mint azt sokan gondolják. Az orvosszakértő feladata ilyenkor az eltérések feltárása és annak értékelése, hogy azok milyen jelentőséggel bírnak az ügy szempontjából. A szakvélemény minden esetben az objektív orvosi adatokon és a bizonyítékokon alapul.

11. A sérülések alapján meg lehet becsülni, mekkora erőhatás érte a sértettet?

Bizonyos következtetések levonhatók, azonban önmagában a sérülés súlyosságából nem lehet pontosan meghatározni az alkalmazott erő nagyságát. A sérülések kialakulását számos tényező befolyásolja, például az életkor, a testalkat, az egészségi állapot, az alkalmazott eszköz és egyéb körülmények. Ezeket mindig együttesen kell értékelni.